Leülök, felállok, kimegyek, eszem, bejövök, leülök, nézem a képernyőt, nézem a mobilt, felállok, kimegyek, iszom, bejövök, leülök, nézem a képernyőt, nézem a mobilt, felállok, leülök, tévézek, kapcsolgatom, felállok, leülök, nézem a képernyőt, nézem a mobilt, felállok, kimegyek, cigizek, bejövök, megfürdöm, leülök, mobil, képernyő, konyha, szoba, konyha, előtér, cigi, kóla, cigi, kóla… nem telefonálok, nem ülök [...]

T mint türelem. még mindig. nagy tanulnivaló. türelemmel lenni, kivárni, megvárni, bevárni, és nem elvárni, hogy más is abban a tempóban éljen meg dolgokat, amint azt én teszem. ezt elemeznem kell magamban, hogy mi is az oka a türelmetlenségemnek, hogy nehezemre esik, nehezen megy, olyas, mintha iszapban szaladni kellene, mintha ülni kellene váróteremben. ennek jele [...]

Türelem rózsát terem – miért pont rózsát, nem tudom, nálam elég rossz akkor a rózsatermés. és ezzel megbántok és sokkolok embereket, akiket nem kéne. mit lehet tenni? nem is tudom. mindenesetre a legszívesebben meg a valóság ritkán találkozik és csak abban lehet reménykedni, hogy még időben eljut valamiféle olyan szintre, ami segít túlélni dolgokat.
rendcsinálásból már [...]

Ember ül, és vár. mondjuk este 9-től, 2, 2.5 órán át. közben aggódó esemeseket küld, icukán is párat üzen. semmi. aztán beloggol, kiderül, hogy van baj, ami persze egy max 4 mondatossal kezelhető és helyretehető lenne – na de ez a 4 mondat az én fejemben van, és nem az övében. így ő is szenved, [...]

Tisztára úgy érzem magam, mint mondjuk 10-12 éves gyerek. perszehogy félig csak, naná. a jócsont az nem gyerek, az felnőtt. a rosszcsont viszont… a leghibbantabb ebben, hogy a jócsont folyamatos kontroll alatt tartaná a rosszat, de borul is rendesen a rossz gyerekségétől. valahogy ez a hétvége nem úgy zajlik, ahogy a lelkemnek jó lenne. nem [...]