Pénteken bulin voltam. rég nem előtte. mondhatni ős-nettós buli volt. névsor? kero, tie, zöpö, zsoltu – vizitúránál. szobabuli. :-) amint a képen látható nem ettük meg egymást. részben, mert volt jóféle vacsora, hála vizinek, meg egyébként se. elmúltak a régi idők, nincs foci.

Olvasom a cetliket no nem mintha ő lenne az egyetlen, aki épp válik, van ilyen a környezetemben nem is egy. vált, válik, válni fog. szinte kivétel, aki nem. képem van mind a férfi, mint a női szenvedésről. ahogy arról is, ki mit emleget fel, amikor a válás tényszerűvé lesz. érdekes megfigyelés. az egyébként oly racionálisnak [...]

Néhanap, sőt nem csak némely napokon, hanem a napok némely pillanataiban olyan érzésem van, mintha magam már máshol járnék, mintha már túl lehetnék sok mindenen. aztán, amikor ez elmúlik, visszazökkenek a rendbe, abba az új, tapogatódzós rendbe, ami körülvesz. érdekes mód lenne tennivaló is dögivel, de várok. nem, nem a szokványos lustaság ez, hanem valami [...]

Nem tudom, hogy lesz most. ember akarok maradni. valami végetért, valami kezdődik. nem akarom a véget embertelenül, de felelős vagyok a jelenért és a jövőért is. nem csak az enyémért. mindenkiért. de egyedül nem megy. ember vagyok. egy ember. a szeretet ereje csak akkor elég, ha van, aki fogadja. el is lehet utasítani. remélem, még [...]

Van az úgy, hogy szétesik. régebben is volt. most szétesettebb. sokkal. félelem? nem, tudatosan kell figyelni arra, hogy félelem ne legyen. az soha ne. a félelem megöli a lelket, ahogy a film címe mondja. mi ez hát? felelősség? na de meddig tart az? mi azt ára? hogyé’ adják a piacon? egy jó kapcsolat egyben lehet [...]